udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 134016 találat lapozás: 1-30 ... 19801-19830 | 19831-19860 | 19861-19890 ... 134011-134016

Névmutató:

1998. október 21.

Ábrahám Dezső újabb Tőkés László püspök elleni támadással jelentkezett, visszautasította Csipor Ildikó írását /Szemléltető Ábra(-kadabra-)hám, Romániai Magyar Szó, szept. 22./. Ábrahám ártatlannak vallotta magát és mindent tagadott. Csipor idézte Ábrahám egyik régebbi dicsekvését, hogy 1990-ben 55 román művészt hozott "saját zsebéből" Budapestre. Ábrahám ezt úgy cáfolta, hogy három személy utazását ő fizette /a többit nem említette/. Ábrahám ítélkezett a Székelyföldi Fórum ügyében is, szerinte Tőkés László azt az RMDSZ legitim vezetése ellen szervezte, Markó Béla megbuktatására. - Ábrahám kifejtette: 1993 augusztusában 52 határon túli magyar sajtókiadót 126 újságíróval látott vendégül "saját pénzemen", állította. - 1993-ban ő nem lebukott, hanem felajánlotta lemondását, mert adminisztrációs hanyagsággal vádolták. Ábrahám sorolta újabb vádjait : Tőkés László saját számlájára íratta át a közcélra szánt támogatásokat, a Kanadában gyűjtött pénzt szintén. /Ábrahám Dezső: Tőkés/ített/ bértollnok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

1998. október 21.

Az RMDSZ jelenlegi vezetőivel szemben hangoztatott vád, hogy elszakadtak a tömegektől. A cikkíró a Temes megyei tapasztalatokat hozta fel. Temesváron az 1992-es népszámlálás szerint 32 ezer magyar él. Azóta a kivándorlás miatt csökkenhetett ez a lélekszám. Pataki három kerületi fórumon vett részt, mindhárman nagyon kevesen voltak. /Pataki Zoltán: Az a bizonyos szakadék. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./ Ez a cikk inkább a közönyt bizonyítja.

1998. október 21.

Az okt. 22. és 25-e között zajló VIII. Könyvszalon keretében első alkalommal mutatkozik be magyarországi könyvkiadó Kolozsváron. A Balassi Könyvkiadó bemutatójára október 22-én kerül sor a Bánffy-palotában. A Szegényeknek palota című esszékötetet Egyed Péter egyetemi tanár és Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője ismerteti. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

1998. október 22.

A Tokay György vezette Kisebbségvédelmi Hivatal közleményben fejezte ki aggodalmát a kisebbségek nyelvén létrehozandó felsőoktatási intézmény körül kialakult sajtókampány miatt. A közlemény szerint Romániában ötven, kizárólag román nyelven működő felsőoktatási intézmény van, mégis exkluzivizmussal bélyegezték meg azokat, akik egyetlen kisebbségi nyelven működő intézményt szorgalmaznak. - Arra vonatkozóan, miszerint az Oktatási Minisztériumnak nem tartozik a hatáskörébe egy multikulturális egyetem létrehozási folyamatának az elindítása, a hivatal pontosított: Az 1993. évi 88-as, a felsőoktatási intézmények akkreditálásról szóló törvény értelmében "a felsőoktatási intézmények működésében érdekelt intézményeknek önfelmérő jelentést kell készíteniük", amelyet csatolnak a Tanügyminisztériumhoz benyújtandó akkreditálási kéréshez. Ennek kötelessége azonnal az Országos Akadémiai Akkreditáló Bizottság elé terjeszteni az önfelmérési jelentést. A törvényes előírásoknak megfelelően, egy állami egyetem létrehozásában legérdekeltebb intézmény maga az állam, és a szükséges lépések megtétele a Tanügyminisztérium feladata. Az 1998. évi 678-as számú kormányhatározatnak megfelelően a Tanügyminisztérium öt szakemberrel vesz részt a szükséges dokumentációk elkészítésében, közösen a magyar és német akadémiai közösségekkel, ami semmiben sem gátolja a minisztériumot az Országos Akkreditáló Bizottsággal szembeni kötelessége teljesítésében. Úgy véljük - olvasható végül a közleményben -, hogy ebben, a Románia számára amúgy is nehéz helyzetben, a román közvélemény félrevezetése, uszítása és manipulálása a politikai légkör, illetve az ország imázsának rontásához vezet. A közvélemény korrekt tájékoztatása hozzájárul az ország különböző etnikumai közötti kölcsönös megismerés és tisztelet kialakulásához. Ilyen értelemben meggyőződésünk, zárul a nyilatkozat, hogy a román elektronikus és írott sajtó támogatni fogja Románia kormányának ezirányú erőfeszítéseit. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 22./

1998. október 22.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület okt. 22-én Nagyváradon tartott ülésén újraválasztotta tisztségébe Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. Tőkés 118 szavazatot, míg ellenjelöltje, Csernák Béla 98 szavazatot kapott. Nagyfokú egyházkerületi polarizáció mutatkozik, állapította meg az eredmény ismeretében Tőkés László. Az a "széles körű lejáratási hadjárat, amely megbuktatásomra irányult, nem sikerült." - mondta. Négy évvel ezelőtt "egyben volt az egyházkerület, most egy éles megosztottság tapasztalható". Ebben döntő része van a kívülről jövő diverziónak. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 23./ Tőkés László az előtte álló feladatokról nyilatkozott: "Be kell fejeznünk az egyházon belüli rendszerváltozást, ami a régi viszonyok teljes kiiktatását, az intézményi reformokon túlmenően pedig a személyi változtatások következetes végrehajtását jelenti." A püspök szorgalmazza az evangéliumi, missziói szellem megerősödését. /Papp Gyula Attila: Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Újraválasztották Tőkést. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 27./

1998. október 22.

A kormány okt. 22-i ülésén mintegy 74, veszteséggel vagy egyáltalán nem működő bánya bezárásáról döntött. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), okt. 23., 196. sz./

1998. október 22.

Ismeretlen tettesek meggörbítették Margittán a kétnyelvű helységtáblát. /Végtelenített táblaháború? = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 22./

1998. október 22.

Rendkívüli tanácsülést hívott össze Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere a magyar-román labdarúgó-mérkőzésen történtek kapcsán. Az ellenzéki tanácsosok nem vettek részt az okt. 20-i rendkívüli tanácsülésen, így nem volt meg a szükséges létszám. Emiatt Funar baráti beszélgetést javasolt, ahol egymás után hangzottak el a magyarellenes kirohanások. Ion Marinescu egységpárti tanácsos szerit a román szurkolók helyett az erdélyi negyedik hadseregnek kellett volna Budapestre mennie. A polgármesternek a meccsen történtek miatti tiltakozó levelét továbbították az államfőnek, a kormányfőnek és az Európai Unió külképviseleteinek. /Magyarellenes kirohanások a kolozsvári városi tanácsban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

1998. október 22.

Varga Attila parlamenti képviselő a Szatmári Friss Újságban azt javasolta, hogy a megyei választmány ne vegyen részt az Érmihályfalvára hirdetett fórumon. Ennek ellenére Szatmárnémeti városi RMDSZ-szervezete testületileg képviselteti magát az érmihályfalvi fórumon, jelentette be Kabai István elnök. Szabó Károly szenátor szerint a fórumon álmegújulást hirdetnek és "delegitimizálni akarják az RMDSZ-t". Pécsi Ferenc képviselő szerint nem kell elmenni a fórumra, Muzsnay Árpád viszont jelen lesz. /Érmihályfalva csak elmélyíti a problémát! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

1998. október 22.

A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt /RMSZDP/ nem foglal állást az RMDSZ egyik csoportja mellett sem, de helyesli a Partiumi Fórum megtartását. Az RMSZDP felhívást intézett minden liberális platformhoz, vegyen részt olyan kerekasztal-megbeszélésen, ahol megkísérlik egy erős szabadelvű politikai szervezet kialakítását. /Az RMSZDP állásfoglalása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

1998. október 22.

Bemutatkozott Németh Csaba /sz. Marosvécs, 1951. máj. 21./, Kézdivásárhelyen élő szenátor. Kozsokár Gábort alkotmánybírónak választották, a helyébe került Németh Csaba. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 22./

1998. október 22.

Megjelent Vita Zsigmond posztumusz tanulmánykötete: Enyedi évek, enyedi emberek /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1998/, melyhez Dávid Gyula írt a szerző életét bemutató előszót. Vita Zsigmond idén halt meg, 91 éves korában, Dávid Gyula szavaival "visszatért az 'enyedi csendbe', az Őrkő alá, amelyre nehéz időkben annyiszor feltekintettek Enyed magyarjai, s amely az ő számára is jelkép volt: világának központja". /Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./ Vita Zsigmond /Nagyenyed, 1906. jan. 16.- Kolozsvár, 1998. jan. 1./

1998. október 22.

Okt. 22-én tartotta tisztújító közgyűlését az RMDSZ Kézdivásárhelyi Szervezete. Tamás Sándor parlamenti képviselőnek, a szervezet elnökének részletes beszámolóját vita követte, melynek során szóba kerültek a közösséget érintő legfontosabb problémák, majd a közgyűlés egyhangúlag elfogadta az elnöki beszámolót. A tisztújításon újraválasztották a jelenlévők Tamás Sándort. A közgyűlés ezt követően többes jelöléssel és titkos szavazással megválasztotta a Kézdivásárhelyi RMDSZ választmányát és etikai bizottságát. /RMDSZ Tájékoztató, okt. 23., 1354. sz./

1998. október 22.

Megjelent a Ziua magyar nyelvű hetilapja, A Nap 12. száma. A magyar változat főszerkesztője Kállai László, magyar szerkesztői. Hajdu Katalin, Torma Katalin, a hetilap magyar tudósítói: Nagyvárad: Bodnár Andrea, Kőrösi B. István. A lap részletesen beszámol az eseményekről. Ebben a számban például a címlapon szalagcímmel jelezte: Tőkés László október 24-re hívta össze az érmihályfalvi fórumot. A második oldalon közölte Tőkés László püspök meghívóját. Az A Napban olvasható még: Orbán Viktor kormánya támogatja az RMDSZ autonómia-követeléseit. - Részletek Csiha Kálmán 1997-es püspöki jelentéséből. /A Nap (Temesvár), okt. 22./

1998. október 22.

Kovács András részleteket közölt az év végén megjelenő emlékírásából, ebben a Bolyai Tudományegyetem sorsára is kiért. /Kovács András: Százegyszer a lehetről és a nem lehetről. = A Hét (Bukarest), okt. 22./

1998. október 23.

Megalakulásának 139. esztendejében, 65 évvel az első Sepsiszentgyörgyön tartott vándorgyűlése után az Erdélyi Múzeum-Egyesület visszatért Háromszékre: okt. 23-án a városban tartotta az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya éves vándorgyűlését. A tudományos ülésszak címe: Örökös válaszúton - 1956. Kónya Ádám a Cimbora-olvasó Maléter Pál és Benedek Elek kapcsolatáról, Gagyi Balla István pedig /felolvasták/ 1956 Sepsiszentgyörgyön, a Székely Ifjak Társasága történetének tükrében címmel tartott előadást. Benkő Levente bemutatta Volt egyszer egy 56 című, a Háromszék Lap- és Könyvkiadó gondozásában /H-Press Kiadó/ megjelent könyvét. Ezután két szakosztályban folyt tovább a vándorgyűlés, amelyen az 1848-as szabadságharcra emlékeztek. A Kor és forrás témakör előadásai dr. Egyed Ákos történész, a Hősök és emlékeké dr. Csetri Elek irányításával hangzottak el. A részvevők megtekintették a Székely Nemzeti Múzeumban megnyílt gróf Mikó Imre dokumentációs emlékkiállítást. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24., az előadások felsorolása: okt. 22./ Benkő Levente Volt egyszer egy 56 című könyvéből vett részlettel emlékezett a forrdalomra a brassói hetilap. /Brassói Lapok (Brassó), okt. 23./

1998. október 23.

Kolozsvár román elitje, a Sarmizegetusa Kulturális Alapítvány és a Keresztény Misszió Ligája - mindkettő a neofasiszta Keresztény Nacionalista Klub tagja - levélben folyamodott Teoctist pátriárkához, kérve, hogy a román ortodox egyház avassa szentté Corneliu Zelea Codreanu volt legionárius kapitányt. - a Román Ortodox Ifjúság Ligája és a Keresztény Ortodox Diákszövetség közös nyilatkozatban kérte, hogy a kormány vonja vissza a Petőfi-Schiller Egyetem megalakítására vonatkozó határozatát. - Szeptember derekán a cigány elit a képviselőháznak megküldött 60 oldalas tiltakozó iratában követelte, hogy a kormány váltsa le Tokay György kisebbségügyi minisztert és akadályozza meg a magyar egyetem létesítését. A Roma Egység Szövetségének prahovai fiókja okt. 8-án az egész cigány etnikum nevében elítélte a magyar-német egyetem létesítésének szándékát, olvasható Barabás István összefoglalójában. /Brassói Lapok (Brassó), okt. 23./

1998. október 24.

A képviselőház szakbizottsága okt. 21-én abban állapodott meg, hogy a multikulturális egyetemek oktatási nyelve a román, amelynek értelmében a magyar-német egyetem létesítésére vonatkozó kormányhatározat okafogyottá válik. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Medifaxnak nyilatkozva kifejtette: Annak ellenére, hogy a képviselőház oktatási bizottsága több korlátozó szövegmódosítást eszközölt a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletben, az RMDSZ mindaddig nem lép ki a kormányból, amíg a parlament nem mondja ki a végső szót. Takács Csaba megállapította, hogy ezek a szövegmódosítások az ellenzéki pártok mesterkedéseinek az eredményei, amelyek támogatására viszont sikerült megnyerniök a parasztpárti, a demokrata, illetve a nemzeti liberális képviselők támogatását is. - A koalíciós pártok, és velük együtt Románia egész népe nagyon meg fog lepődni akkor, amikor rádöbben, hogy az ország nem az Európai Unióba, hanem egy egészen más érdekszférába tartozik - nyilatkozta Takács. - Radu Vasile miniszterelnök brüsszeli látogatása után világosan kijelentette, hogy az EU hivatalosságaival folytatott tárgyalásokon félreérthetetlenül az értésére adták, hogy Románia csatlakozási esélyei mindenekelőtt a gazdasági reformtól függnek. /Parlamenti végszóra várva. A tanügyi bizottság véleményezése nem készteti a kormánykoalícióból való kilépésre az RMDSZ-t. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

1998. október 24.

Jugoszlávia példája azt mutatja, hogy ha a többséget alkotó nemzetiség értelmiségének elitje a nemzeti kisebbségek elleni támadásokhoz csatlakozik, a nemzetiségközi kapcsolatok rohamosan megromlanak - figyelmeztetett a Helsinki Bizottság a tervezett magyar-német egyetem elleni kampányt elemezve. A bizottság elítélte azt a kampányt, amely a román egyetemi közösségben indult meg a magyar-német egyetem alapításáról szóló kormányhatározat ellen. A Helsinki Bizottság állásfoglalásában leszögezte, hogy a lakosság elégedetlen az ország jelenlegi helyzetével, s a gazdasági bajok a jövőben valószínűleg még nagyobbak lesznek. Az egyetemről szóló kormányhatározat elleni kampány ezt az elégedetlenséget etnikai jellegű feszültséggé változtatja. A bizottság szerint a kormány a magyar-német egyetem tervével az etnikai békét igyekszik segíteni. A határozat elleni kampány az etnikumok közötti feszültség kiterjedéséhez vezet Romániában. /Gyászos következményei lehetnek az etnikai feszültségszításnak - figyelmeztetnek a Helsinki Bizottság vezetői. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

1998. október 24.

A román politikusok egyre hangosabb nacionalizmusa a média "hűséges" közvetítésével szétáradt a civil társadalom köreiben is - nyilatkozta Gabriel Andreescu, a Helsinki Bizottság egyik vezető tagja. A sajtónak Romániában jelen pillanatban valamivel nagyobb a szerepe, mint amennyi az természetes volna. Egy társadalom nem akkor működőképes, ha erős a média, hanem ha egyensúlyban vannak a hatalmi ágak, szögezte le. /Andreescu a sajtó felelősségéről. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./


lapozás: 1-30 ... 19801-19830 | 19831-19860 | 19861-19890 ... 134011-134016




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék